Mi van ha a párom nem akar jönni velem terápiára?

Vajon ha a partnerünk szeret minket és velünk akar maradni, miért nem akar eljönni a szakemberhez?
Beszélgettetek már arról, hogy noha az érzelmek megvannak köztetek, mégsem működik valami?

Érdemes ugyanis minden esetben egy ilyen beszélgetéssel kezdeni a kapcsolat “helyrehozatalát”. Egy nyugodtabb pillanatban a saját érzések, félelmek és észrevételek megfogalmazásával (a másik fél hibàztatása vagy minősítése nélkül, úgy nevezett “én kommunikációval”) érdemes előhozakodni azokkal a dolgokkal, amelyeket problèmásnak érzünk a kapcsolatunkban. Amennyiben egy vagy több ilyen beszélgetés nem hozna eredményt, de mindketten elkötelezettek vagyunk egymás iránt és szeretnénk a kapcsolatunkat rendbehozni, célszerű konzultációra menni egy párkapcsolati szakemberhez. Igen ám, de gyakran csak a pár egyik tagja érzi úgy, hogy érdemes volna terápiára menni. Vajon ha a partnerünk szeret minket és velünk akar maradni, miért nem akar eljönni a szakemberhez?

Ennek sok oka lehet!

Létezik egy úton-útfélen gyakran hangoztatott hiedelem, miszerint “ha két ember szereti egymást, akkor annak a kapcsolatnak magàtól működnie kell. Ha két ember összeillik, akkor ahhoz nem kell erőfeszítés.” Pedig ez nagy tévedés. Minden emberi kapcsolat csak akkor működik, ha a benne levő felek tesznek érte. Ehhez pedig csiszolódni, alakulni kell, egymást megismerve, kiismerve. Mindenki más “batyuval” érkezik egy kapcsolatba a származási családjàból. Hozza a különféle hiedelmeket, (“egy férfi akkor férfi, ha...”, az igazi nő ilyen, meg olyan, aki szereti a másikat az nem tesz ilyet”,stb tévhiteket) sajátságos szokásokat, különböző érzelmi mintàkat. (Gondoljunk csak arra, hogy pl.hányféleképpen ünnepli minden család a karácsonyt, vagy milyen sokféleképpen készitenek el egy ételt, stb. Így történik ez az érzelmekkel is. Mindenki mást kapott és emiatt mást hoz az új családjàba, párkapcsolatába. Ezek gyakran tényleg nagyon különbözőek és hiába vonzódunk kémiailag a partnerünkhöz, hiába tiszteljük és szeretjük, rengeteg esetben mégsem értjük miért reagál bizonyos dolgokra úgy, ahogy. Egy kapcsolat akkor működik, ha mindkét fèl egyenrangú benne, senki nincs a másiknak alárendelve, kiszolgáltatva. Ha a felek ismerik egymást, megértik egymást, igazodnak es alkalmazkodnak egymáshoz és kölcsönös szeretettel elfogadják egymást.Ez pedig hihetetlen nagy munka eredménye, de egy olyan munkájé, aminek minden egyes befeketetett cseppje bőségesen megtérül, mert egy biztos alapokon nyugvó kapcsolat lesz az eredménye. Szóval egy párkapcsolatért igenis meg kell dolgozni, és ebbe a terápia vagy konzultáció is beletartozhat, amelynek segítségével jobban megismerhetjük a másik nézőpontját,érzelmeit, érzéseit, megtanulhatunk hatékonyabban kommunikálni vele és olyan “használati útmutatót” kaphatunk hozzá és egyben saját magunkhoz is, amivel könnyebben eligazodunk egymáson. Van, aki azért nem akar terápián részt venni, mert fèl, hogy ott esetleg “kiderül róla, hogy valamihez nem ért, e

Van, aki azért nem akar terápián részt venni, mert fèl, hogy ott esetleg “kiderül róla, hogy valamihez nem ért, esetleg megszégyenül, gyengének látszik, stb. Pedig ez nem fordulhat elő. A párterápiás ülések biztonságos, ítélkezés mentes, megtartó környezetben történnek. A terapeuta/konzulens nem ítélkezik, minősít és osztogat jótanácsokat, hanem a pár segítségével és együttes bevonásával megpróbálja közösen feltérképezni azokat az elakadásokat, hiedelmeket, félreértéseket, amelyek a kiegyensúlyozott párkapcsolatot megakadályozzák. Ezután szintèn a pár bevonásával olyan új megoldásokat, módszereket keres, amelyekkel új és pozitív tapasztalatok révén egy kedvezőbb párkapcsolati forgatókönyvet lehet létrehozni, hátrahagyva a régi sérelmeket.

Mit lehet tenni, ha párunk hallani sem akar arról, hogy eljöjjön velünk terápiára? Próbáljuk elhivni egy párkapcsolati konzultációra. Gyakorlatilag ugyanarról beszélünk, csak sokunknak jobban hangzik,mint a terápia szó, amelyről gyakran valami orvosi beavatkozás jut eszünkbe pedig irt erről szó sincs. Ez apróság, de sokunknàl gyakran számít. Van persze, akit csak egy “szócsere” nem győz meg, őt ellenben meg lehet kérni arra, kisérjen el minket, mert mi magunk szeretnénk változni, jobbà tenni a kapcsolatunkat és ehhez szeretnènk kérni a segítségét, hogy legyen mellettünk a párkapcsolati konzultációs beszélgetésen, hogy eredményt tudjunk elérni. Ezáltal levesszük róla az esetleges felelősség terhèt, de amikor majd észrevétlenül “belecsöppen a konzultációba”, valószinűleg bevonódik és elkezd profitálni belőle.

Ha mégsem járunk sikerrel partnerünknél, akkor is érdemes felkeresni egy szakembert akár egyedül is, mert nem véletlen, hogy megfogalmazódott bennünk egy ilyesfajta igény. Sokat tud segiteni abban, hogy jobban megismerjük önmagunkat a kapcsolatunk tükrèben, kapcsolódási mintánkat, nehézségeinket, elakadásainkat és megoldásokat találhassunk problémàinkra. Ràadásul a rendszerszemléletű párterápia (amivel én is dolgozom) azt vallja, hogy egy kapcsolaton belül az egyik partnerben létrejövő változás hatással van a másik félre, ezáltal a kapcsolat egészére is.

Copyright © 2017- webdesign by bothzilla